Községünk története

Nemeshetés Zalaegerszegtől 15 kilométerre délkeleti irányban, a Szévíz völgyéhez nyugatról támaszkodó dombok ölelésében található.

A település több évezredes létét igazolja, hogy a község mostani legmagasabb pontján, melyet Oláhvárosnak hívnak, csiszolt kőkorszaki szerszámok kerültek elő (pl.: késő neolit korból származó kőbalta).

Első írásbeli említése 1270-ből való. A XIV. században már egyre nagyobb számban kisbirtokos Hetési-ek birtokolják. 1513-ban már elismert nemes község, melyet 10 egytelkes nemes birtokol.

Lakói a török gyakori portyázása miatt települtek át a jelenlegi védett völgybe. E korban az 1554-es jegyzőkönyvek tanúsága szerint még temploma és plébániája van, ami nyomtalanul elpusztul. 1718 óta Búcsúszentlászló filiája.

A törzsgyökeres, régebbi születésű nemeshetésiek a jelenlegi utcanevek helyett, ma is a régi elnevezéseket használják. A házcsoportok egy részét „sarok”-nak mondják, és az ott megtelepült családokról nevezik Kámán, Magyar, Czigány saroknak. Kivételt képez a Főszeg, és a Kokasdomb. A község déli részén fekvő Oláhváros nevét a török időkben ide települt szlávokról kapta, akiket egységesen oláhoknak hívtak akkoriban.

1737-ben III. Károly német-római császár és magyar király adománylevelében az alábbiakról rendelkezett:

 

Nemeshetés község III. Károly királytól 1737. évi április hó 22-én nyert  vásártartási kiváltság leveléne magyar nyelvű fordítása.


Mi VI. Károly, Isten kegyelméből választott római császár és Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország, Dalmácia, Horvátország, Szlavónia s a többi királya, Ausztria főhercege, Burgundia, Brabantia, Stájerország, Karinthia, Krajna, Luxemburg, Würtenberg és Thek és Alsó és felső Szilézia hercege, Svédország fejedelme Magyarország ógrófja, Habsburg, Tirol, Voralberg, Kyburg és Görz grófja, a többi jelen levelünk rendjén emlékezetül adjuk mindenkinek, akit illet, hogy ki egyrészt néhány hívünknek Felségünk színe elé terjesztett alázatos esedezésére, másrészt pedig, hogy kegyesen figyelembe véve és megfontolva tisztelt híveink, Kámán Ferenc, Bolla Ádám, Jánosa Benedek, Jakabfy Gergely a másik Mihályi Gergely, Léránt Benedek, Kardos János és Balassi János, mindnyájan a Zala vármegyében fekvő Hetés községbeli közbirtokosok hűségét és hűséges szolgálatait amiket azok külömböző időkben és helyeken, adott alkalmakkor elsősorban is már említett Magyarországunk szent koronájána, valamint dicsőséges fejedelmi házunknak és felségünknek hűségesen és kézséggel teljesítettek és véghez vittek és ennek utána is hasonló hűséggel teljesíteni és véghez vinni ígérkeznek, midőn tehát ezért, mint pedig a Hetés községbeli közbirtokosok javára és hasznára, mind pedig más, szomszédos helységek támogatása céljából azt tartottuk teljes királyi hatalmunkból és különös kegyelmünkből kegyesen elrendelendőnek és megengedőnek, hogy tudni illik két szabad vásárt vagyis évenkénti szabad vásárt örökösen tarthassanak éspedig egyiket húsvét utáni keddi napon, a másikat Szent László magyar király napján mindazon szabadságokkal, elsőbbségekkel, amikkel szabad-királyi városaink és kiváltságos helyeink szabad vásárjai vagyis évenkénti vásárjai tartatnak, az említett Hetés községenk a Szent László magyar királynak szentelt kápolna közvetlen kötelében ugyanitt lévő területén. Tehát elrendeljük és megengedjük ezen levelünk erejénél fogva, mindazonáltal a többi egynéhány szomszédos helység, vásárjainak, vagyis szabad vásárjainak rövidsége nélkül, miért is titeket kereskedők, kalmárok és vásáros emberek és utasok ezen levelünk rendjében mindnyájatokat biztosítottunk, hogy az általunk említett Hetés község területén a fent írt módon tartani ígért és engedett említett vásárokon portékáitokkal, dolgaitokkal és vagyonotokkal szabadon, bátran és személyetek vagyonotok és portékáitok féltése nélkül jöhessetek, közlekedhessetek és mehessetek és miután elvégeztétek itt minden dolgotokat ismét haza, avagy tetszésetek szerinti helyre térehessetek, úgy személyetek mint vagyonotok különös védelmünkben és oltalmunkban maradván és ezt minden vásáron és egyéb helyen kihírdettetni és kikiáltatni rendeljük.


Jelen levelünket pedig magyar királyként használni szokott függőtitkos pecsétünkkel megerősíteni rendeljük, az előmutatónak olvasás után visszaadni kívánjuk és parancsoljuk.

Kelt főhercegi székhelyünkön az ausztriai Bécsen az Úr Ezerhétszázharminchetedik esztendejének április hava 22.-ik napján, római császári uralkodásunk huszonhatodik, spanyol királyi uralkodásunk harmincegyedik, magyar, cseh s a töbi királyi uralkodásunk huszonhatodik esztendejében.

Károly sk. Gróf Batthyány Lajos sk Végh Péter sk - függő pecsét helye

Az oklevél behajtása alá írt szöveg magyar nyelvű

fordítása.

Tekintetes Zala vármegyének, Zalaegerszeg városának 1737.évi július hó 22-én tartott rendes közgyűlésben jelenleg uralkodó ő Császáris és Magyar királyi Felségének legkegyelmesebb urunknak ez a vásár kiváltság levele senki ellene nem mondván, nyilvánosan felolvastatott és ünnepélyesen kihírdettetett, az általam Egervári József, s fent említett vármegye esküt tett helyettes főjegyzője által.

Fordítás hiteléül: Zalaegerszeg, 1925. november 25-én.

Fára József vármegyei főlevéltáros

 

 

A török háborúk után a község gyorsan megerősödött. 1785-ben már 131 házból állott (szőlőhegyi lakhelyeket is beleértve) 686 lakossal.

A hódoltság után a nemesi, kuriális község, kiváltságait 1848-ig megtartotta. Nemeshetés életébe beírta nevét Kossuth kebelbarátja, Széchenyi István hitszónoka, barátja, Gasparics Kilit. Ő toborozta a szabadságharcba a táj és a Muravidék fiataljait.

1935-ben a pacsai járásban fekvő kisközség területe 1165 hold volt, a 249 lakóházban 1083 lakos élt. Ezután a lakossága folyamatosan emelkedett 1941-ig, amikor 1102 lakosa volt. 1959-ben megalakult a tsz. 1970-ben a körzetesítési koncepció következtében a község önálló tanácsát beintegrálták a Bucsuszentlászlói Közös Községi Tanácsba, s Nemeshetés az ún. „szerepkör nélküli” községek sorsára jutott. Ekkor már csak 775 lakost írtak össze. Azóta a fogyás és az elvándorlás együttesen oly mértékű, hogy a mai lakosság már fele sincs a kétszáz évvel ezelőttinek.

Nemeshetés ma

A község 132 lakott házában 272 fő él. A felnőtt lakosok 2/3 része nyugdíjas, az aktív nemeshetésiek Zalaegerszegen dolgoznak, gyermekeink Búcsúszentlászlóra járnak általános iskolába és óvodába, Zalaegerszegre középiskolába. A község művelődési házzal, teleházzal, könyvtárral, templommal és sportpályával rendelkezik. Az önkormányzat 1991. óta tart fenn falugondnoki szolgálatot. Az igazgatási feladatokat a búcsúszentlászlói székhellyel működő  körjegyzőség látja el.