Községünk története
Nemeshetés Zalaegerszegtől 15 kilométerre
délkeleti irányban, a Szévíz völgyéhez nyugatról támaszkodó dombok
ölelésében található.
A település
több évezredes létét igazolja, hogy a község mostani legmagasabb pontján,
melyet Oláhvárosnak hívnak, csiszolt kőkorszaki szerszámok kerültek elő
(pl.: késő neolit korból származó kőbalta).
Első írásbeli
említése 1270-ből való. A XIV. században már egyre nagyobb számban
kisbirtokos Hetési-ek birtokolják. 1513-ban már elismert nemes község,
melyet 10 egytelkes nemes birtokol.
Lakói a török
gyakori portyázása miatt települtek át a jelenlegi védett völgybe. E korban
az 1554-es jegyzőkönyvek tanúsága szerint még temploma és plébániája van,
ami nyomtalanul elpusztul. 1718 óta Búcsúszentlászló filiája.
A törzsgyökeres, régebbi születésű nemeshetésiek a jelenlegi utcanevek
helyett, ma is a régi elnevezéseket használják. A házcsoportok egy részét
„sarok”-nak mondják, és az ott megtelepült családokról nevezik Kámán,
Magyar, Czigány saroknak. Kivételt képez a Főszeg, és a Kokasdomb. A község
déli részén fekvő Oláhváros nevét a török időkben ide települt szlávokról
kapta, akiket egységesen oláhoknak hívtak akkoriban.
1737-ben III. Károly német-római császár és magyar király adománylevelében
az alábbiakról rendelkezett:
Nemeshetés község III. Károly királytól 1737. évi április hó 22-én
nyert vásártartási kiváltság leveléne magyar nyelvű fordítása.
Mi VI. Károly, Isten kegyelméből választott római császár és
Németország, Spanyolország, Magyarország, Csehország, Dalmácia,
Horvátország, Szlavónia s a többi királya, Ausztria főhercege,
Burgundia, Brabantia, Stájerország, Karinthia, Krajna, Luxemburg,
Würtenberg és Thek és Alsó és felső Szilézia hercege, Svédország
fejedelme Magyarország ógrófja, Habsburg, Tirol, Voralberg, Kyburg és
Görz grófja, a többi jelen levelünk rendjén emlékezetül adjuk
mindenkinek, akit illet, hogy ki egyrészt néhány hívünknek Felségünk
színe elé terjesztett alázatos esedezésére, másrészt pedig, hogy
kegyesen figyelembe véve és megfontolva tisztelt híveink, Kámán Ferenc,
Bolla Ádám, Jánosa Benedek, Jakabfy Gergely a másik Mihályi Gergely,
Léránt Benedek, Kardos János és Balassi János, mindnyájan a Zala
vármegyében fekvő Hetés községbeli közbirtokosok hűségét és hűséges
szolgálatait amiket azok külömböző időkben és helyeken, adott
alkalmakkor elsősorban is már említett Magyarországunk szent koronájána,
valamint dicsőséges fejedelmi házunknak és felségünknek hűségesen és
kézséggel teljesítettek és véghez vittek és ennek utána is hasonló
hűséggel teljesíteni és véghez vinni ígérkeznek, midőn tehát ezért, mint
pedig a Hetés községbeli közbirtokosok javára és hasznára, mind pedig
más, szomszédos helységek támogatása céljából azt tartottuk teljes
királyi hatalmunkból és különös kegyelmünkből kegyesen elrendelendőnek
és megengedőnek, hogy tudni illik két szabad vásárt vagyis évenkénti
szabad vásárt örökösen tarthassanak éspedig egyiket húsvét utáni keddi
napon, a másikat Szent László magyar király napján mindazon
szabadságokkal, elsőbbségekkel, amikkel szabad-királyi városaink és
kiváltságos helyeink szabad vásárjai vagyis évenkénti vásárjai
tartatnak, az említett Hetés községenk a Szent László magyar királynak
szentelt kápolna közvetlen kötelében ugyanitt lévő területén. Tehát
elrendeljük és megengedjük ezen levelünk erejénél fogva, mindazonáltal a
többi egynéhány szomszédos helység, vásárjainak, vagyis szabad
vásárjainak rövidsége nélkül, miért is titeket kereskedők, kalmárok és
vásáros emberek és utasok ezen levelünk rendjében mindnyájatokat
biztosítottunk, hogy az általunk említett Hetés község területén a fent
írt módon tartani ígért és engedett említett vásárokon portékáitokkal,
dolgaitokkal és vagyonotokkal szabadon, bátran és személyetek vagyonotok
és portékáitok féltése nélkül jöhessetek, közlekedhessetek és mehessetek
és miután elvégeztétek itt minden dolgotokat ismét haza, avagy
tetszésetek szerinti helyre térehessetek, úgy személyetek mint
vagyonotok különös védelmünkben és oltalmunkban maradván és ezt minden
vásáron és egyéb helyen kihírdettetni és kikiáltatni rendeljük.
Jelen levelünket pedig magyar királyként használni szokott függőtitkos
pecsétünkkel megerősíteni rendeljük, az előmutatónak olvasás után
visszaadni kívánjuk és parancsoljuk.
Kelt főhercegi
székhelyünkön az ausztriai Bécsen az Úr Ezerhétszázharminchetedik
esztendejének április hava 22.-ik napján, római császári uralkodásunk
huszonhatodik, spanyol királyi uralkodásunk harmincegyedik, magyar, cseh
s a töbi királyi uralkodásunk huszonhatodik esztendejében.
Károly sk. Gróf Batthyány
Lajos sk Végh Péter sk - függő pecsét helye
Az oklevél behajtása alá
írt szöveg magyar nyelvű
fordítása.
Tekintetes Zala
vármegyének, Zalaegerszeg városának 1737.évi július hó 22-én tartott
rendes közgyűlésben jelenleg uralkodó ő Császáris és Magyar királyi
Felségének legkegyelmesebb urunknak ez a vásár kiváltság levele senki
ellene nem mondván, nyilvánosan felolvastatott és ünnepélyesen
kihírdettetett, az általam Egervári József, s fent említett vármegye
esküt tett helyettes főjegyzője által.
Fordítás hiteléül:
Zalaegerszeg, 1925. november 25-én.
Fára József vármegyei
főlevéltáros |
A
török háborúk után a község gyorsan megerősödött. 1785-ben már 131 házból
állott (szőlőhegyi lakhelyeket is beleértve) 686 lakossal.
A
hódoltság után a nemesi, kuriális község, kiváltságait 1848-ig megtartotta.
Nemeshetés életébe beírta nevét Kossuth kebelbarátja, Széchenyi István
hitszónoka, barátja, Gasparics Kilit. Ő toborozta a szabadságharcba a táj és
a Muravidék fiataljait.
1935-ben a pacsai járásban fekvő kisközség területe 1165 hold volt, a 249
lakóházban 1083 lakos élt. Ezután a lakossága folyamatosan emelkedett
1941-ig, amikor 1102 lakosa volt. 1959-ben megalakult a tsz. 1970-ben a
körzetesítési koncepció következtében a község önálló tanácsát beintegrálták
a Bucsuszentlászlói Közös Községi Tanácsba, s Nemeshetés az ún. „szerepkör
nélküli” községek sorsára jutott. Ekkor már csak 775 lakost írtak össze.
Azóta a fogyás és az elvándorlás együttesen oly mértékű, hogy a mai lakosság
már fele sincs a kétszáz évvel ezelőttinek.
Nemeshetés ma
A
község 132 lakott házában 272 fő él. A felnőtt lakosok 2/3 része nyugdíjas,
az aktív nemeshetésiek Zalaegerszegen dolgoznak, gyermekeink
Búcsúszentlászlóra járnak általános iskolába és óvodába, Zalaegerszegre
középiskolába. A község művelődési házzal, teleházzal, könyvtárral,
templommal és sportpályával rendelkezik. Az önkormányzat 1991. óta tart fenn
falugondnoki szolgálatot. Az igazgatási feladatokat a búcsúszentlászlói székhellyel
működő körjegyzőség látja el.
|